Vissza a szójegyzékhezUtoljára frissítve:

Pénzügyi megfelelés és felügyelet

A pénzügyi megfelelés és a szabályozói felügyelet biztosítja, hogy a pénzügyi intézmények a hazai és nemzetközi hatóságok által meghatározott jogi, prudenciális és etikai keretek között működjenek. Szlovéniában a szabályozási környezet a nemzeti jogszabályokon és az Európai Unió pénzügyi szabályozási rendszeréhez való igazodáson alapul. A fő fókuszterületek közé tartozik a kockázatalapú felügyelet, a tőkemegfelelés, az ügyfélvédelem és a belső ellenőrzési rendszerek. Ez a bejegyzés bemutatja a felügyeleti szerveket, a jogi mandátumokat, a végrehajtási mechanizmusokat és a jelentési kötelezettségeket, amelyek meghatározzák a megfelelési környezetet az egységes európai piacon, különös tekintettel Szlovénia intézményi keretrendszerére.

pénzügyi megfelelésszabályozói felügyeletprudenciális szabályozásmegfelelési kötelezettségekszlovén pénzügyi jogEU pénzügyi szabályozáspénzmosás elleni megfelelésMiFID IIkockázatalapú felügyeletszabályozói jelentés

Mi a pénzügyi megfelelés?

A pénzügyi megfelelés a pénzügyi intézményekre és piaci szereplőkre vonatkozó jogszabályok, rendeletek, magatartási kódexek és belső szabályzatok betartását jelenti. Célja az átláthatóság, a tisztesség és a piaci integritás biztosítása.

Szabályozási keretrendszer Szlovéniában

Szlovénia pénzügyi rendszerét elsősorban a Szlovén Nemzeti Bank (Banka Slovenije), az Értékpapírpiaci Ügynökség (Agencija za trg vrednostnih papirjev – ATVP) és a Biztosításfelügyeleti Ügynökség (Agencija za zavarovalni nadzor – AZN) szabályozza. E szervek biztosítják a nemzeti jogszabályoknak és az átültetett EU-irányelveknek való megfelelést.

Főbb szlovén jogszabályok

A legfontosabb jogszabályok közé tartozik a ZBan-3 (banktörvény), a ZTFI-1 (pénzügyi eszközök piacáról szóló törvény), a ZISDU-3 (befektetési alapokról szóló törvény), a ZPPDFT-2 (pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni törvény) és a ZZavar-1 (biztosítási törvény), amelyek kiegészítik és végrehajtják az uniós szabályozást.

EU-s szabályozó intézmények

Uniós szinten a legfontosabb felügyeleti szervek az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Bankhatóság (EBA), az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA). Feladatuk a szabályozási konvergencia és a pénzügyi stabilitás előmozdítása.

Egységes felügyeleti mechanizmus (SSM)

Az SSM keretében az EKB közvetlenül felügyeli a jelentős euróövezeti bankokat, beleértve egyes szlovén bankokat is. A kisebb intézményeket a Szlovén Nemzeti Bank felügyeli az EKB iránymutatásai és az uniós jog alapján.

MiFID II / MiFIR megfelelés

A pénzügyi eszközök piacáról szóló irányelv (MiFID II) és a kapcsolódó rendelet (MiFIR) szabályozza a befektetési szolgáltatásokat, az átláthatóságot és az üzletviteli szabályokat. A szlovén befektetési vállalkozásoknak ezeknek az uniós befektetővédelmi előírásoknak kell megfelelniük.

Pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni követelmények (AML/CFT)

Az intézményeknek szigorú AML/CFT ellenőrzéseket kell végrehajtaniuk, ügyfél-átvilágítást (CDD) kell végezniük, és gyanús tranzakciókat kell jelenteniük a Pénzmosás Elleni Hivatalnak (Urad za preprečevanje pranja denarja).

Prudenciális követelmények (CRD/CRR)

A tőkekövetelményekről szóló irányelv (CRD) és rendelet (CRR) határozza meg a tőkemegfelelési, likviditási és kockázatkezelési kötelezettségeket. A szlovén bankoknak ezeket az EU-s és a Szlovén Nemzeti Bank által előírt követelményeket kell teljesíteniük.

GDPR és adatkezelés

A pénzügyi intézményeknek a személyes adatok kezelése során meg kell felelniük az általános adatvédelmi rendeletnek (GDPR). Ez magában foglalja a szigorú adatvédelmi szabályokat, az érintetti jogok biztosítását és az incidensjelentési kötelezettségeket.

Piaci visszaélések szabályozása (MAR)

A MAR szabályozza a bennfentes kereskedelmet, a piaci manipulációt és a közzétételi kötelezettségeket. A szabályozott piacon működő befektetési cégeknek, kibocsátóknak és bennfenteseknek belső szabályzatokat és képzési programokat kell kialakítaniuk a visszaélések megelőzésére.

Bejelentővédelem (EU 2019/1937 irányelv)

A pénzügyi intézményeknek biztonságos, anonim belső bejelentési csatornákat kell létrehozniuk az EU bejelentővédelmi irányelvének megfelelően. A megfelelési osztályoknak a bejelentéseket professzionálisan és megtorlás nélkül kell kezelniük.

Belső ellenőrzési rendszerek

Az intézményeknek három védelmi vonalból álló modellt kell fenntartaniuk: operatív menedzsment, megfelelési/kockázatkezelési funkciók és belső ellenőrzés. Ez biztosítja a folyamatos megfelelés-ellenőrzést és a jogsértések kezelését.

Ügyfél-azonosítás (KYC) és kockázatalapú megközelítés

Az intézményeknek ügyfél-azonosítást kell végezniük, és az ügyfeleket kockázati besorolásba kell helyezniük. Politikai közszereplők (PEP), magas kockázatú joghatóságok vagy szokatlan tranzakciók esetén fokozott átvilágítás szükséges.

Tranzakciófigyelés és jelentési kötelezettségek

Az intézményeknek figyelniük kell a gyanús tranzakciókat, és jelenteniük kell azokat (SAR) az illetékes hatóságoknak. Kötelező a rendszeres jelentéstétel az ATVP-nek, a Szlovén Nemzeti Banknak és adott esetben uniós szerveknek.

Kiszervezés és harmadik fél kockázatkezelése

A kritikus szolgáltatások (pl. IT, felhő) kiszervezésének meg kell felelnie az EBA és az EKB iránymutatásainak. A szerződéseknek biztosítaniuk kell az adatok bizalmasságát, az ellenőrzési jogokat és a szolgáltatás folytonosságát.

Megfelelőségi és alkalmassági vizsgálatok

A felügyeleti hatóságok értékelik az igazgatók és kulcspozícióban lévő személyek szakmai alkalmasságát, integritását és függetlenségét. A folyamatos alkalmasság a CRD és a szlovén jog követelménye.

Szankciók és végrehajtási intézkedések

A jogsértések közigazgatási bírsághoz, engedély-visszavonáshoz vagy büntetőeljáráshoz vezethetnek. A szlovén és uniós felügyeletek szankciókat szabhatnak ki, vizsgálatokat indíthatnak vagy helyreállító intézkedéseket rendelhetnek el.

Határokon átnyúló felügyelet és engedélyezés

Az EU-n belüli határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó cégeknek értesíteniük kell a hazai és fogadó ország felügyeleteit az ún. útlevél-rendszer keretében. Az EU-n kívüli cégeknek egyenértékűségi és harmadik országbeli hozzáférési szabályoknak kell megfelelniük.

ESG szabályozási integráció

Az intézményeknek be kell építeniük az ESG-kockázatokat a kockázatkezelési, megfelelési és jelentési keretrendszereikbe az EU fenntartható pénzügyi közzétételi rendeletének (SFDR) és a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelvnek (CSRD) megfelelően.

Felügyeleti technológiák (SupTech) és RegTech

A felügyeleti hatóságok fejlett technológiákat (MI, big data analitika) alkalmaznak a megfelelés nyomon követésére. Az intézmények egyre inkább használnak RegTech megoldásokat az automatikus jelentéstételre, KYC-folyamatokra és szabályzatkezelésre.

Amennyiben hibát vagy következetlenséget talál ebben a szójegyzéki bejegyzésben, kérjük, jelezze. A konstruktív visszajelzéseket nagyra értékeljük, mivel hozzájárulnak az erőforrás pontosságának és minőségének fenntartásához.